Arteriális hipertónia

Mi is pontosan a vérnyomás? 

Vérnyomás az az erő, amellyel a vér nyomást gyakorol az erekre. Különböző értékei vannak attól függően, hogy az adott pillanatban nyugalomban vagyunk-e vagy intenzíven dolgozunk. A vérnyomást vérnyomásmérővel mérik, és mmHg-ben fejezik ki.  

A szisztolés vérnyomás (SBP) a vér által a szív összehúzódása során az erekre gyakorolt nyomás mértéke. Ekkor a legmagasabb, és a vérnyomás-nyilvántartás első számaként jelenik meg. A diasztolés vérnyomás (DBP) a diasztolé során kifejtett nyomás, amikor a szív fiziológiailag a legalacsonyabb értéken van. A mérési eredmény rögzítésénél a második számmal fejezik ki. 

Mitől függ a vérnyomás: 

• az erő, amellyel a szív a vért az erekbe pumpálja; 
• az érfalak rugalmassága. 

Vérnyomás, mikor magas vagy alacsony? 

A magas vérnyomás tartósan emelkedett vérnyomás, amely eléri vagy meghaladja a 140/90 mmHg értéket. Az első, magasabb érték a szisztolés nyomás, amely akkor alakul ki, amikor a szív összehúzódása folyamatban van. A második, alacsonyabb érték a diasztolés nyomás, amelyet akkor mérünk, amikor az izom összehúzódik, és a következő összehúzódás előtt szünetet tart. A két érték közötti amplitúdó nem haladhatja meg a 30-50 mmHg értéket. A vérnyomás osztályozása az irodai mérésekhez az alábbiakban látható. 

Nézze meg a cikket: Tonerin magas vérnyomás esetén

Magas vérnyomásnak ma már a 140/90 mmHg értéket tekintik, de az e tartományban történő emelés azt is jelenti, hogy kevesebben szedik a vérnyomáscsökkentő béta-blokkolókat, amelyek az új kutatások szerint halálos hatásúak lehetnek. A kutatók becslése szerint az elmúlt néhány évben Európa-szerte mintegy 800 000 ember halt meg stroke vagy hypotensio (veszélyesen alacsony vérnyomás) következtében. Ennek ellenére az eredményekről szóló információkat néhány órával a publikálás után eltávolították egy tudományos folyóirat honlapjáról. 

Az orvostudomány folyamatosan változtatja a véleményét arról, hogy mi is pontosan a magas vérnyomás és a kezelésre utaló küszöbértékek. Amint az alábbiakban látható, a magas és alacsony vérnyomás végleges meghatározása évtizedről évtizedre változik. 

1960-as évek: >100 + évek száma/100 mmHg

1980-as évek: >160/100 mmHg

1990-es évek: >140/90 mmHg

2014 r. - magas vérnyomás (USA): >150/90 mmHg

2014 r. - normál értékek: ≤120/80 mmHg

A normális vérnyomásértékekkel kapcsolatos kételyek furcsák a gyakran "csendes gyilkosnak" nevezett betegség esetében. A magas vérnyomás a szívroham vagy szívelégtelenség, a stroke és a vesebetegség jelentős kockázati tényezőjének számít.

Annak meghatározása, hogy mi a magas vérnyomás, mindig is éppúgy a divat, mint a tudomány kérdése volt. Kevesebb mint 50 évvel ezelőtt az orvosok egy egyszerű, íratlan szabályt alkalmaztak annak megállapítására, hogy egy beteg egészsége veszélyben van-e. Mivel a vérnyomás az életkor előrehaladtával általában emelkedik, a régi módszer szerint a beteg életéveinek számához 100-at kellett hozzáadni. 

A megállapított 140/90 mmHg küszöbérték veszélyes a 30 éves vagy annál fiatalabb emberek, valamint a cukorbetegek és a krónikus vesebetegek számára. 

A 60 évesek esetében tehát a szisztolés vérnyomás elfogadható felső határa 160 mmHg volt. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata becslései szerint a felnőtt lakosság 30 százalékát érinti. Sokan közülük nem is tudják, hogy a betegségben szenvednek - innen a "csendes" kifejezés. A magas vérnyomás alapvetően a szív és az artériák túl nagy terhelését jelenti, ami idővel károsíthatja azokat. 

Bár akkoriban kevés bizonyíték utalt arra, hogy több ember halt meg a magas vérnyomás következtében, és minden korcsoportra 160/100 mmHg értéket állapítottak meg.  

Hogyan kell mérni a vérnyomást? 

Az Ön vérnyomás általában emelkedik és csökken a nap folyamán. A legmagasabb vérnyomásértékeket reggel érik el. Ezenkívül a vérnyomásértékek változhatnak attól függően, hogy melyik karon mérik. 

A talán legismertebb jelenség azonban az úgynevezett fehér köpeny magas vérnyomása. Mi ez? Az a tény, hogy a szisztolés vérnyomás értéke - az első a két szám közül, amelyet akkor mérünk, amikor a szív pumpálja a vért - akár 30 mmHg-rel is emelkedhet, amikor ülünk és türelmetlenül stresszelünk, amíg az orvos le nem méri a vérnyomást. 

Az orvosoknak ezt figyelembe kell venniük annak megítélésekor, hogy a betegnél szükség van-e vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelésre, de sok múlik a szakemberen és azon, hogy milyen mértékben végzi a munkáját. 

Ha aggódik, hogy olyan meghamisított eredményt kap, amely miatt valóban felesleges gyógyszeres terápiát kell kezdenie, érdemes otthonában, a nap folyamán rendszeresen ellenőrizni a vérnyomását. Az erre a célra tervezett legjobb eszközök teljesen automatizált digitális monitorozó készülékek, amelyek a nyomást nem a csuklón vagy az ujjon, hanem a felkaron mérik. Ne felejtse el pontosan megmérni a felkarja kerületét, hogy a megfelelő méretű vérnyomásmérő mandzsettát rendelhesse meg. 

Milyen gyakran mérjem a vérnyomásomat?

Normál vérnyomásértékekkel rendelkező emberek rendszeresen, évente többször meg kell mérni őketÁltalában elegendő ezt az orvosnál tett látogatás során megtenni. Azonban, a diagnosztizált magas vérnyomásban szenvedő betegeknek rendszeresen ellenőriztetniük kell a vérnyomásukatIdeális esetben naponta kétszer, általában reggel és este, rendszeres időközönként mérje a vérnyomását. A méréseket étkezés előtt és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedése előtt kell elvégezni, ha már szedi azokat.

Hogyan csökkentheti a vérnyomását 

Az első lépés a megfelelő étrend: kevesebb só és nátrium, cukor és feldolgozott élelmiszer, míg több egészséges étel, amely gazdag olyan termékekben, amelyek bizonyítottan jótékony hatással vannak a vérnyomásra. 

A nem farmakológiai intézkedések szintén nagyon fontos szerepet játszanak a magas vérnyomás kezelésében. A túlsúly csökkentése elősegíti a vérnyomásértékek normalizálódását. A testsúlycsökkentés a mediterrán étrend követésével, hetente legalább kétszer történő halfogyasztással és napi 400 gramm gyümölcs és zöldség fogyasztásával érhető el. Ha a sófogyasztást napi 5 grammra korlátozzuk, 2-8 mm Hg-mal csökkenthetjük a vérnyomást.  

A vérnyomás lineárisan nő az elfogyasztott alkohol mennyiségével. Ha nem lehetséges az alkohol teljes kiiktatása, akkor az alkoholfogyasztást korlátozni kell. A teljes heti alkoholfogyasztás nem haladhatja meg a 140 gramm tiszta alkoholt férfiaknál és a 80 gramm tiszta alkoholt nőknél. 

A dohányzásról való leszokás nemcsak a vérnyomásértékeket csökkenti, hanem a stroke, az ischaemiás szívbetegség és a perifériás artériás betegségek kockázatát is. 

Napi testmozgás ajánlott mérsékelt intenzitással, naponta körülbelül 30 percig. A 4-9 mm Hg-os vérnyomáscsökkenés elérése érdekében olyan állóképességi gyakorlatokat kell végezni, mint a gyaloglás, úszás és kocogás, kiegészítve ellenállóképességi gyakorlatokkal (pl. guggolás). Ne feledje, hogy az edzéseket a beteg életkorához, preferenciáihoz és társbetegségeihez kell igazítani.  

A magas vérnyomás megelőzésének egyik alapja a normál testsúly fenntartására való törekvés, túlsúly vagy elhízás esetén pedig a csökkentő étrend követése. A BMI (testtömegindex) egy olyan mutató, amely segít meghatározni, hogy az aktuális testsúlyunk a normál tartományon belül vagy azon felül van-e. 

Ha a BMI meghaladja a 25-öt, negatív kalóriatartalmú étrendet kell követniA helyes súlycsökkentés ütemének hetente körülbelül 0,5-1 kg-os fogyást kell tartalmaznia. A helyes súlycsökkenés mértéke hetente körülbelül 0,5-1 kg fogyásnak kell lennie. 

Az elhízott embereknek különös gondot kell fordítaniuk a táplálkozásukra, mivel az elhízás bizonyítottan olyan tényező, amely négyszeresére növeli a magas vérnyomás kockázatát. Azokban az emberekben, akiknek a testsúlyfelesleg csökkentése nem csak a vérnyomás csökkenésével jár, hanem a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alacsonyabb dózisának lehetőségével is. 

Kimutatták, hogy körülbelül 50% betegnél minden egyes kilogramm testsúlycsökkenés 1-4 Hgmm-rel csökkenti a szisztolés vérnyomást és 1-2 Hgmm-rel a diasztolés vérnyomást. 

A magas vérnyomás tünetei 

A vérnyomás hirtelen magas értékekre történő emelkedése olyan tüneteket okozhat, mint: 

• Fejfájás - általában lüktető jellegű, a szemek között érezhető, a kora reggeli órákban, 
• látászavarok, 
• hányinger és hányás, 
• orrvérzés. 

A magas vérnyomást kísérő tünetek egy része szervi károsodásra vezethető vissza, és másodlagos (úgynevezett tüneti) magas vérnyomásra utal. Ezek közé tartozhatnak például: 

• fejfájás, 
• a nyugtalanság érzése, 
• fokozott izzadás, 
• a bőr sápadtsága, 
• felgyorsult szívverés, 
• csökkent káliumszint. 

Szövődmények, ha a magas vérnyomást nem kezelik 

A magas vérnyomás leggyakoribb típusa az úgynevezett elsődleges magas vérnyomás, amelynek okai genetikai tényezőkhöz, az életkorhoz, a túlzott testsúlyhoz, a magas nátriumtartalmú étrendhez, az alacsony gyümölcs- és zöldségfogyasztáshoz, az alkoholfogyasztáshoz, a dohányzáshoz, a fizikai aktivitás hiányához és a krónikus stresszhez kapcsolódnak. 

Másodlagos magas vérnyomás bizonyos gyógyszerek (pl. pszeudoefedrin tartalmúak) rendszeres szedésének következménye, vagy vesebetegség, Cushing-szindróma, alvási apnoe vagy Conn-szindróma következménye. 

Mivel a magas vérnyomás általában évekig nem jelentkezik konkrét tünetekkel, és mivel Lengyelországban a jól kontrollált vérnyomással rendelkező betegek alacsony aránya (22,5%), a betegséggel járó szövődmények sok emberre nézve valós veszélyt jelentenek. Kimutatták, hogy világszerte a halálesetek 12,8%-je a magas vérnyomás következményeihez kapcsolódik, amely a stroke, a szívelégtelenség, az aorta aneurizma kialakulásának, a bal kamrai hipertrófiának és a retinopátiának fontos kockázati tényezője.

E súlyos szövődmények megelőzése érdekében hatékony megelőzésre kell törekedni, és az érintettek körében a vérnyomást életmódváltással és az orvos által előírt gyógyszeres kezeléssel kell szabályozni. 

Vérnyomást csökkentő gyógyszerek 

Népszerű és hatékony: 

• diuretikumok, azaz vízhajtók (pl. indapamid, hidroklorotiazid) 
• béta-blokkolók 
• a szimpatikus idegrendszer "feszültségét" csökkentő gyógyszerek (pl. karvedilol, nebivolol, bisoprolol, metoprolol). 
• angiotenzin konvertáló enzim gátlók (ACEI-k) és angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k) - ezek a gyógyszerek a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszerbe való beavatkozással csökkentik a vérnyomást - pl. perindopril, ramipril, lozartán, valsartán. 
• Kalciumcsatorna-blokkolók - csökkentik az érrendszeri "feszültséget" (pl. amlodipin). 

Ezek a gyógyszerek önmagukban (úgynevezett monoterápia) vagy kombinációban is alkalmazhatók. Az orvos általában egyetlen gyógyszerrel kezdi a magas vérnyomás kezelését. Fiatalabb betegeknél a kalciumcsatorna-blokkolók, az angiotenzin-konvertáló enzim gátlók és az angiotenzinreceptor-gátlók a leginkább javallottak. Idősebb és idős betegeknél a kezelést általában vízhajtókkal kezdik. 

A nem gyógyszeres kezelések közé tartoznak: 

• az alkoholfogyasztás korlátozása 
• dohányzásról való leszokás 
• zöldségekben, gyümölcsökben és halban gazdag étrendre való áttérés. 
• rendszeres, mérsékelt intenzitású, egyénre szabott testmozgás 
• az asztali só bevitelének csökkentése 
• a normál testsúly csökkentése vagy fenntartása 

A kezeletlen magas vérnyomás hatásai 

Lengyelországban több mint 8 millió felnőtt szenved magas vérnyomásban. A betegség elleni küzdelemben nagy problémát jelent, hogy a magas vérnyomás nem fáj. Természetesen előfordulhat fejfájás vagy orrvérzés, de ezek ritkák, ráadásul ezek a tünetek nem túl jellegzetesek - sokféle okuk lehet. 

Stroke 

A szívroham mellett a stroke az egyik leggyakoribb súlyos keringési szövődmény. Akkor fordul elő, amikor az agy vérellátását biztosító erek működése súlyosan megzavarodik. És ez gyakran előfordul, ha kezeletlen artériás magas vérnyomásunk van. Lengyelországban évente közel 70 ezer embernél diagnosztizálnak stroke-ot - közülük 30 ezren halnak meg miatta. 

A stroke-ot vérzéses és ischaemiás stroke-ra osztják. A vérzéses stroke-ot (ötből egy) általában azért nevezik stroke-nak, mert a vér kiömlik a sérült érből, elpusztítva az agy szomszédos részét. Ischaemiás stroke esetén az artéria nem megrepedt, hanem eltömődött, általában érelmeszesedés miatt. A vérzéses sztrókok általában turbulensebbek, gyorsabban kezdődik az eszméletvesztés és a hemiparézis. Az iszkémiás stroke általában lassabban alakul ki, a tünetek több óra alatt jelentkeznek. A stroke típusától függetlenül a hatás ugyanaz - agyunk egy része leáll. 

A stroke a következőkre a legveszélyesebb: magas vérnyomásban szenvedők, idősek, férfiak (másfélszer gyakrabban kapnak stroke-ot, mint a nők), szívritmuszavarban szenvedők, cukorbetegek, elhízottak, dohányosok, alkoholfogyasztók és túl magas koleszterinszinttel rendelkezők.  

Látvány 

Az egyik szerv, amelyet különösen súlyosan érint a túlzott nyomás, a szem. Ez megnyilvánulhat például a kötőhártya alatti kis petechiákban, amelyek vérzésre utalnak. Ha ez már egyszer-kétszer megtörtént velünk életünkben, például tüsszentés, erős köhögés vagy hányás közben, nem kell aggódnunk, mert egy kis kötőhártya alatti vérzés nem veszélyes - elég megvárni, amíg a petechiák eltűnnek. Rosszabb, ha ez gyakrabban történik velünk. Ez a kialakult magas vérnyomás jele lehet. Ebben a helyzetben kardiológushoz kell fordulni. 

A magas vérnyomás az időskori makuladegeneráció (AMD) egyik fő kockázati tényezője is. Sokan még soha nem hallottak erről az állapotról, pedig ma már civilizációs betegségnek számít, mivel 50 éves kor után ez a leggyakoribb oka a látásvesztésnek. 

A magas vérnyomáson kívül a kockázati tényezők közé tartozik a nem (a betegség gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat), a dohányzás, a hosszú távú UV-sugárzásnak való kitettség (pl. szabadban végzett munka), valamint a szabadgyökök elpusztítására képes anyagok, azaz a karotinoidok, az E- és C-vitamin, valamint a szelén hiánya a táplálékban.