Cukorbetegség - hogyan segíthet magának

Egyre gyorsabban élünk, elfelejtünk rendszeresen enni, és gyakran sietünk, hogy magas kalóriatartalmú, rossz minőségű termékekkel tömjük magunkat. Ehhez jön még a munkahelyi stressz és a mozgásszegény életmód. Ezek a tényezők hozzájárulnak az elhízás és a hozzá szorosan kapcsolódó betegségek kialakulásához, mint például a magas vérnyomás, a magas összkoleszterin- és trigliceridszint, a "jó" HDL-koleszterin csökkent szintje, a túl magas vércukorszint és az inzulinnal szembeni szöveti rezisztencia. 

Az étrendnek a szénhidrátok teljes mennyiségének csökkentésén kell alapulnia.Az étrendnek egyszerű és összetett élelmiszerek kombinációján kell alapulnia. Először is, teljesen ki kell iktatni azokat a termékeket, amelyek gyorsan növelik a cukor és következésképpen az inzulin szintjét a vérben. A feldolgozott élelmiszereket, cukrozott italokat, gyümölcsleveket, aszalt gyümölcsöket, édességeket, finomított élelmiszereket - fehér búzaliszt vagy juharszirup - mindenképpen ki kell zárni az étrendből. 

Cukorszintet szabályozó termékek 

Az élelmiszerek kiválasztásakor nézze meg azok glikémiás indexét (GI). Minél alacsonyabb, annál jobb. Az is fontos, hogy a menü ne csak szénhidrátokat tartalmazzon (pl. gyümölcs vagy zabpehely) - a fehérje, zsír és rost hozzáadása csökkenti az étel GI-jét, ami az inzulinérzékenység szempontjából előnyös.

Bab és lencse 

A zöld, sárga, vörös lencse és a bab tucatnyi fajtája mind alacsony glikémiás indexű növény. Ezek a hüvelyesek, akárcsak a többiek, ragyogó alternatívát jelentenek más telítő tápanyagokkal szemben, amelyek azonban az éhségérzet elmaradása árán felesleges cukrot biztosítanak. A rostok és a fehérjék szabályozzák a vércukorszintet, gátolva az étkezés utáni hirtelen megugrás hatását. A keményítő, amelynek ugyanez a funkciója, arra a képességére támaszkodik, hogy lassítja a tápanyagok emésztését. 

A magnézium egy olyan elem, amelynek hatalmas az anyagcserére gyakorolt hatásamelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A fentieken kívül meg kell említeni a foszfort, a káliumot, valamint az E-, C- és B-vitamint. A bab és a lencse hasznos a vegetáriánus és vegán étrendben. Magas fehérjetartalmuknak köszönhetően kiválóan helyettesítik a húst. 

Citrusfélék 

A citrusfélék szerelmesei a grapefruit természetes keserűségére vagy a narancs savanykás ízére hivatkozókra oszlanak; vannak olyanok is, akik az édesebb fajtákat kedvelik. A látszat ellenére még az édes citrusféléknek is alacsony a glikémiás indexe. Különösen előnyös, ha ananásszal, banánnal vagy görögdinnyével kombinálják. 

A fentiekkel ellentétben nagyobb mennyiségben fogyasztható. Ezenkívül a citrusfélék rostban gazdagok, ami ideális nassolnivalóvá teszi őket. Nem hiányoznak belőlük a fitohormonok, amelyek rengeteg egészségjavító tulajdonsággal rendelkeznek. Nem mindegyikük kapcsolódik közvetlenül a a vércukorszint szabályozása, azonban az erős antidiabetikus tulajdonságokkal rendelkezők - a naringenin, egy polifenol - figyelmet érdemelnek. 

Tökmag és sütőtök 

A sütőtök, latinul Cucurbita L., egy olyan növény, amely különösen az őszhöz kötődik, valószínűleg azért, mert ekkor elég érett. Az év többi részében érdemes felhasználni a magjait. A sütőtök rostban gazdag, ami a fogyasztás után teltségérzetet biztosít. Az antioxidánsokkal együtt ragyogó duót alkotnak, segítve a vércukorszint szabályozását. 

A poliszacharidok olyan szénhidrátok, amelyek lassan bomlanak le, így nem járulnak hozzá az étkezés utáni hirtelen vércukorszint-emelkedéshez. 

A cukorbetegek különösen a sütőtököt értékelik porított formában, amely az ételekhez adva szintén betölti funkcióját, és rendkívüli aromát kölcsönöz az ételeknek. Néhány országban, például Iránban és Mexikóban a sütőtök már teljes értékű cukorbetegség elleni gyógymóddá vált. 

Brokkoli és brokkolicsíra 

A brokkoli a Brassicaceae családba tartozó, szép zöld színű zöldségféle, amelyet a fejben lévő elrendezése miatt keresztesvirágúnak neveznek. Fogyasztásuknak az étrendben standardnak kell lennie. A glükozinolátok, például a glükorafanin egyik legismertebb koncentrált forrása. Ez utóbbi különösen a brokkolicsírában van jelen. Kimutatták, hogy a glükozinolátok segítenek megemelni az inzulinérzékenység küszöbértékét, és támogatja a vércukorszint csökkentését. A 2. típusú cukorbetegek a fentieket különösen akkor veszik észre, ha por vagy kivonat formájában pótolják. 

Azokban az emberekben, akiknek cukorbetegség 2. típus, ha por vagy kivonat formájában adják hozzá. A brokkoli mellett más keresztesvirágú zöldségek is hozzájárulnak az ilyen típusú betegség kialakulásának kockázatának csökkentéséhez. A brokkoli és a brokkolicsíra esetében a legjobb nyersen vagy enyhén párolva fogyasztani. 

Ezenkívül a keresztesvirágú zöldségek fogyasztása összefüggésbe hozható a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával. Ne feledje, hogy a legtöbb tápanyagot a brokkoli és a brokkolicsíra nyersen vagy enyhén párolva fogyaszthatja a legjobban. 

Olvassa el továbbá: Insunol cseppek

Tenger gyümölcsei 

Bár a felszínen talán nem tűnik túl logikusnak, tény, hogy a fehérje felbecsülhetetlenül fontos szerepet játszik a vércukorszint szabályozásában. A tenger gyümölcsei különösen értékes fehérjeforrások, beleértve a halakat és a kagylókat. Amellett, hogy a fehérje alapvető építőköve, a fehérje a vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok bőséges mennyiségéért is dicséretes, amelyek fontos szerepet játszanak a cukorszabályozásban. A fehérje lelassítja az emésztést (és hosszabb ideig tartó telítettségérzetet biztosít), így nincsenek hirtelen "étkezés utáni" cukorcsúcsok. 

Fontos, hogy mint minden hús, a tenger gyümölcsei és a halak is tartalmaznak zsírokat, de esetükben ezek úgynevezett egészséges zsírok. Ezért a szöveg főszereplői nem közömbösek más egészségügyi szempontok iránt sem. A cukorszint szabályozását befolyásolja a testzsír mennyisége, ezért előnyösebb, ha kevés van a szervezetben. Egyszerű következtetést lehet levonni: a baromfit és a marhahúst ajánlatos részben halakkal és garnélarákkal helyettesíteni. 

Hiperglikémia 

A hiperglikémia olyan állapot, amelyben a vércukorszint, vagy glikémia, meghaladja a normál érték felső határát. Ezt nevezik túldiagnosztizálásnak is. Ennek ellentéte hipoglikémia (hipoglikémia), ami a cukor túl alacsony koncentrációját jelenti a vérben. A hipergémia kialakulhat akut vagy krónikus formában.

Az egészséges ember éhgyomri vércukorszintje 60-99 mg/dl, étkezés után 2 órával pedig 120 mg/dl. Hiperglikémiáról akkor beszélünk, ha a vércukorszint meghaladja a 180 mg/dl-t. Ez a cukorbetegség előtti riasztó jelnek számít, és a 126 mg/dl feletti tartós cukorszintet a legtöbb szakember már a cukorbetegség jelének tekinti. 

Glükóz egyszerű cukor, amely a szénhidrátok emésztése során képződik. Ez a szervezet minden sejtjének alapvető energiakomponense. Ahhoz azonban, hogy bejusson beléjük, a legtöbb esetben inzulinra van szükség (kivéve az agyat, az idegrostokat, a retinát, a veséket, a mellékveséket, az ereket és a vörösvértesteket). 

Inzulin a hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek béta-sejtjeiben termelődő hormon. A megemelkedett vércukorszint inzulin felszabadulását váltja ki, ami lehetővé teszi a sejtek számára, hogy felvegyék ezt a cukrot, és a vércukorszint csökken. 

Hiperglikémia - tünetek 

A hipoglikémiás állapottal ellentétben a hiperglikémia tünetei gyakran lappangóak és észrevétlenek maradnak. A legtöbb esetben a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a vércukorszint meghaladja a 270-360 mg/dl-t.  

A hiperglikémia három klasszikus tünete a hiperfágia - túlzott étvágy, a polydipsia - fokozott szomjúság és a poliuria - túlzott vizelés, különösen éjszaka (ez a felesleges glükóz kiválasztásának mechanizmusa). 

A hiperglikémia szövődményei 

A magas cukorszintnek számos mellékhatása van, többek között:

károsítja az ereket

megzavarja a lipidfolyamatokat, kóros koleszterin- és trigliceridvegyületek képződését okozva, amelyek lerakódnak az artériákban (az érelmeszesedés fokozott kockázata).

károsítja a retina ereit (vakság vagy szürkehályog kialakulásának kockázata).

károsítja az anyagcsere-folyamatokban részt vevő enzimeket

károsítja a véralvadást

növeli a szívroham kockázatát

erekciós zavarokat okoz

az öregedési folyamatok felgyorsulásához, valamint a sejtek és a kollagén pusztulásához vezet.

lassítja a sebgyógyulási folyamatokat

kiszárítja a bőrt (a felesleges glükóz a vizelettel ürül ki a szervezetből, ami kiszáradást okoz).

növeli a fertőzés kockázatát

növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét

ketoacidózist okozhat, ami gyakran kómához vagy halálhoz vezet.

Szénhidrátok 

Ezek az emberek elsődleges energiaforrása. Számos élettani funkciót látnak el a szervezetünkben. Ezek szerves vegyületek, amelyek egyszerű és összetett cukrokra oszthatók. Azonban gondosan meg kell választanunk a forrásukat, és tudnunk kell, hogy mikor előnyösebb számunkra az egyszerű szénhidrátok, és mikor az összetett szénhidrátok fogyasztása, mert az egyszerű cukrok túlzott fogyasztása, különösen rossz időben, számos betegséget okoz, például 2-es típusú cukorbetegséget. 

A szénhidrátok szerkezete és lebontása 

A szénhidrátok szén-, hidrogén- és oxigénatomokból álló szerves kémiai vegyületek. Általában a molekulában lévő cukoregységek száma szerint osztják fel őket. Ezek a következőképpen oszlanak meg: 

• Monoszacharidok (egyszerű cukrok): glükóz, fruktóz, ribóz, dezoxiribóz. 

• Diszacharidok (diszacharidok): szacharóz, maltóz, cellobióz 

• Poliszacharidok (poliszacharidok): keményítő, cellulóz 

A szénhidrátok funkciói és szerepe 

A szénhidrátok a szervezetünk számára a fő és legkönnyebben elérhető energiaforrás. Ez az elsődleges funkciójuk. Nemcsak a napközbeni fizikai aktivitáshoz van rájuk szükség, hanem agyunk és izmaink megfelelő működéséhez is. A szénhidrátok benne vannak a DNS és az RNS összetételében, így módosítanak bizonyos fehérjéket, és felelősek az endokrin rendszerünk működéséért. 

Magas szinten tartják az úgynevezett "boldogsághormont", a szerotonint, így biztosítva a jó közérzetet. Szabályozzák a zsírok anyagcseréjét, és így támogatják a zsírszövet csökkentését. Ha a szénhidrátbevitel nem elegendő (kevesebb, mint 50 g szénhidrát naponta), ketontestek képződnek, amelyekből a szervezet kénytelen energiát nyerni. Ennek persze megvannak az előnyei és hátrányai (ezért a ketogén diéta), de nem szabad túl sokáig követni, és folyamatos orvosi felügyelet alatt kell állnunk a végrehajtása során. 

Kiegyensúlyozott étrend és ésszerű táplálkozás esetén a szénhidrátoknak a napi kalóriaszükséglet 50-60% %-át kell kitenniük. 

Szénhidrát emésztési folyamat 

A szénhidrátok emésztése már a szájban megkezdődik, és az emésztésükért felelős enzim az úgynevezett amilolitikus enzim. 

A poliszacharidokat a nyál amiláza bontja le dextrinekre és maltózra. A keményítő, a glikogén és a dextrinek emésztése ezután a nyombélben folytatódik a hasnyálmirigy-amiláz hatására. A következő lépés a szénhidrátok emésztése a bélben lévő amiláz által. Hatásának köszönhetően megtörténik a poliszacharidok végső lebontása.

A diszacharidázok a diszacharidok emésztésében vesznek részt. Hatásukra egyszerű cukrok (glükóz, galaktóz, fruktóz) képződnek, és az ilyen típusú szénhidrátok emésztési szakasza befejeződik. Az egyszerű cukrok a nyombélben és a jejunumban (a vékonybél három részének egyike) a bélbolyhokon keresztül szívódnak fel. Ezután belépnek az erek lumenébe. Az emésztőenzimek felelősek az egyes szénhidráttípusok lebontásáért. 

Olvassa el továbbá: Gluconax

Glikémiás index 

A szénhidráttermékekre vonatkozik, és a vércukor koncentráció átlagos százalékos növekedését határozza meg legalább 50 g asszimilálható szénhidrát elfogyasztása után. Minél nagyobb egy szénhidráttermék glikémiás indexe, annál nagyobb a vércukorszint emelkedése, és ezért annál nagyobb a hasnyálmirigy által kiválasztandó inzulin szintje. 

Egy termék glikémiás indexe azonban egyre kevésbé releváns, mivel csak egyetlen termékre vonatkozik, és nem használható az egész étkezésre. Például egy 70-es glikémiás indexű szénhidráttermék, ha fehérjetermékkel és zsíros termékkel kombinálják, alacsonyabb glikémiás indexű lesz, és nem emeli annyira a vércukorszintet, mint ha fehérje és zsír nélküli termékkel kombinálják. 

Fő szénhidrátforrások:

rizs

zabpehely

tészták

burgonya

zabpehely/tojáspehely

különféle lisztek

tejtermékek

impulzusok

zöldségek

gyümölcsök

A cukorszint csökkentésének módjai 

A probléma elleni küzdelem legfontosabb és legelemibb része a megfelelő étrend alkalmazása. Végül is a táplálkozási hibák a vér megnövekedett glükózszintjének fő okozói. Az étrendnek rostban gazdagnak kell lennie, azaz zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonatermékekben. Az is fontos, hogy rendszeresen étkezzünk, körülbelül 4-5 étkezést naponta. Ezenkívül ajánlatos elkerülni a gabonafélék, például a dara, a tészta és a rizs túlfőzését, ami a glikémiás indexük növekedésével jár. Kerülni kell az egyszerű cukorforrásokat és korlátozni kell a gyümölcsök fogyasztását, különösen a nagyon édesekét. 

A glükózszint csökkentése érdekében fontos, hogy ne feledkezzünk meg a fizikai aktivitásról, mivel a mozgás hatására a glükóz gyorsabban elhasználódik. Ezért érdemes minden nap gondoskodni egy kis adag testmozgásról. Nem kell intenzív edzésnek lennie, hanem mérsékelt, a személy igényeihez és képességeihez igazított edzésnek. 

A magas vércukorszint sok esetben súlyos idegfeszültség következménye, ami nagyon veszélyes lehet az állandó stresszben élő emberek számára. Ezért jó ötlet minden nap pihenni. Jó ötlet olyan tevékenységet találni, amely megnyugtat, és stresszoldó hatású, miközben segít a teljesítményed javításában is. 

Mit kell elkerülni, hogy a vércukorszintet alacsonyan tartsuk 

Ha a vércukorszint túl magas, ki kell iktatni az egyszerű szénhidrátokat tartalmazó termékeket a napi étrendből. Ide tartoznak a cukor és a cukortartalmú élelmiszerek minden fajtája: édességek, cukrászsütemények, cukrozott gyümölcslevek, nektárok, édes italok és gyümölcstermékek. Ezenkívül a finomított gabonakészítmények, például a búzakenyér, a fehér rizs és az apró gabonafélék, például a búzadara fogyasztását is korlátozni kell. Hatékony tabletták, mint például a már leírtak, szintén használhatók. diaform+

Fontos, hogy ellenőrizze az elfogyasztott gyümölcs mennyiségét. A napi étrendben elsősorban az alacsony szénhidráttartalmúak, például az alma és a citrusfélék engedélyezettek. Ezzel szemben a banánt, a szőlőt és az aszalt gyümölcsöket ki kell zárni, vagy csak alkalmanként szabad fogyasztani. 

Néhány zöldség szintén nem ajánlott a magas cukortartalmú étrendben. Ezek közé tartozik a burgonya, a lóbab, a borsó és a kukorica, mivel magas a keményítőtartalmuk. Kerülni kell továbbá: az alkoholt (különösen az édeset), az újramelegített ételeket és a gyorséttermi ételeket. Kóros glükózértékek esetén fontos a lisztből készült termékek (gombócok, tészták és palacsinták) fogyasztásának kerülése is.